LOT szerepe és kezelése fulfillment logisztikában

2026. 08. 12.

Rendszerük kezelni tudja és kezeli is a termékek LOT számát. Ne válassz olyan logisztikai szolgáltatót, akinél ez nem alapvető szolgáltatás. Sose legyen rá szükséged, de ha szükséged lesz, akkor nagy bajban lehetsz, ha nem kapsz adatokat a rendszerből.

Nem csak azért fontos, mert a fulfillment szolgáltató profizmusáról árulkodik, hogy rendszerszintűen tudja-e kezelni a termékek gyártási tételszámát, hanem ha vissza kell követni, mert egy hatóság vagy a gyártó kéri, akkor igen nagy segítség lesz, hogy egy gombnyomással listát lehet lehúzni a vásárlókról és célzottan csak azokat kell/lehet megkeresni, akik érintettek voltak az adott kérdésben, problémában.

A LOT szám (tételszám/gyártási tételszám) azért fontos, mert megmutatja, hogy egy adott termék melyik gyártási tételből származik.

Legfontosabb szerepei:

- visszakövethetőség: ha probléma van egy termékkel, a gyártó meg tudja mondani, mikor és melyik gyártási tételben készült, a Whitefish Logisztika rendszere pedig rögzíti, hogy ez melyik rendelésben ment ki, azaz kinek és mikor

-visszahívás: ha egy adott tételnél hibát vagy szennyeződést találnak, csak az érintett LOT-okat kell visszahívni, nem feltétlenül az összes terméket

- minőségellenőrzés: a gyártó a LOT alapján vissza tudja keresni a gyártási körülményeket, alapanyagokat, vizsgálati eredményeket stb.

- hamisítás / eredet ellenőrzése: bizonyos esetekben a LOT szám segíthet annak megállapításában, hogy egy termék valóban létező gyártási tételből származik-e

- garancia és reklamáció: problémánál a forgalmazó vagy gyártó kérheti a LOT számot, hogy pontosan azonosítani tudja a terméket

- lejárati idő: gyógyszereknél, kozmetikumoknál, élelmiszereknél és hasonló termékeknél különösen fontos. A LOT azonban nem ugyanaz, mint a lejárati dátum – a LOT a gyártási tételt azonosítja, a lejárat pedig azt, meddig garantálják a termék megfelelőségét.

Például:
Ha egy gyártó észreveszi, hogy a LOT 21A0715 tételben valamilyen minőségi probléma volt, akkor vissza tudja keresni az összes ilyen LOT-számú terméket, és célzottan intézkedhet.

Mi van akkor, ha nincs infód arról probléma esetén, hogy kinek küldted ki a terméket?

A Nébih kifejezetten előírja, hogy a vállalkozóknak ilyen rendszereket kell működtetniük, és hatósági visszahívás esetén a szükséges intézkedéseket végre kell hajtaniuk.

Ha a hatóság azt mondja például:

„Az X termék, LOT 12345 visszahívása szükséges. Mutassa meg, kiknek értékesítette ezt a tételt.”

és a kereskedő nem tudja megmondani, hogy hová került az áru, akkor az azt jelenti, hogy a nyomonkövetés nem működik megfelelően.

Fontos különbség, hogy ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy a kereskedőnek minden egyes magánszemély nevét és címét is ismernie kell.

Ha például egy boltban készpénzzel vásároltak 200 db joghurtot, a kereskedő nyilván nem tudja megmondani, hogy:

Kovács Péter vett 2 db-ot,
Nagy Anna vett 4 db-ot,
stb.

Ilyenkor a visszahívást jellemzően fogyasztói kommunikációval is végre kell hajtani: üzletben kiírás, weboldal, közlemény stb. A Nébih is kiemeli, hogy amikor a veszélyes termék már a fogyasztónál van, a vásárlók elérése és értesítése nehézséget jelent.

Viszont azt a kereskedőnek tudnia kell igazolni, hogy az érintett LOT-ból:

kitől vásárolta,
mikor és milyen mennyiséget kapott,
mennyit értékesített,
mennyi maradt nála,
és milyen intézkedéseket tett a visszahívás során.

A Nébih visszahívási bejelentésénél is kifejezetten szerepel a termék pontos azonosítása, többek között a LOT szám, valamint a tervezett intézkedések és a vásárlói tájékoztatás.

Tehát röviden: ha a kereskedő semmilyen módon nem tudja nyomon követni, hogy az érintett LOT-ból mennyi termék került ki és milyen értékesítési csatornán/kikhez, az nyomonkövetési hiányosság, ami hatósági eljárást és akár szankciót is maga után vonhat.

Online értékesítésnél a kereskedőnek jellemzően rendelkezésére állnak a rendelési és szállítási adatok.

Az EU élelmiszerjogi szabályozásának alapelve, hogy a nyomonkövethetőségnek a teljes ellátási láncon működnie kell, és a vállalkozásnak azonosítania kell azokat, akiknek a terméket továbbadta. Ugyanakkor a szabály kifejezetten különbséget tesz a következő élelmiszeripari vállalkozás és a végső fogyasztó között.

Ha webshopból közvetlenül magánszemély vásárol és tegyük fel:

webshop elad 500 db terméket, az érintett LOT: L2026-0810,
a hatóság elrendeli a visszahívást, a webshop viszont nem tudja megmondani, hogy kik vásárolták meg az érintett LOT-ot.

Ha azért nem tudja, mert egyáltalán nem rögzítette vagy nem tudja visszakeresni a vásárlási adatokat, az komoly nyomonkövetési probléma lehet.

A webshopnak ugyanis a saját működéséből származó adatok alapján képesnek kell lennie arra, hogy megállapítsa például:

LOT → rendelések → érintett vásárlások → visszahívási intézkedés.

A 178/2002/EK rendelet 19. cikke azt is előírja, hogy ha a nem biztonságos élelmiszer eljuthatott a fogyasztókhoz, a vállalkozásnak hatékonyan és pontosan tájékoztatnia kell a fogyasztókat, és szükség esetén vissza kell szereznie a már értékesített termékeket, ha más intézkedés nem biztosít megfelelő védelmet.

De van egy fontos árnyalat.

Nem feltétlenül az a jogi követelmény, hogy a kereskedőnek minden esetben egy „vásárlói névjegyzéket” kell vezetnie.

A szabályozás alapvetően a nyomonkövethetőséget követeli meg. A végső fogyasztó kivétel a „one step forward” követelményben: a szabályozás szerint az azonosítási kötelezettség a közvetlen következő élelmiszeripari vállalkozásra vonatkozik, nem a végső fogyasztóra.

Viszont online értékesítésnél, ha a webshop egyébként rendelési adatokat kezel, és ezekből megállapítható lenne, hogy kik kapták meg az érintett LOT-ot, akkor ezeknek az adatoknak a visszahívásban nagyon fontos szerepük lehet.

Tehát a kulcskérdés:

„Ha nincs információ a vásárlóról” az mit jelent?

- A webshop soha nem gyűjtött vásárlói adatot → ez adatvédelmi és élelmiszer-nyomonkövetési szempontból külön vizsgálatot igényel.
- Gyűjtött adatot, de nem tudja LOT alapján összekapcsolni a rendelésekkel → ez már egyértelműen problémásabb.
- Megvan a rendelési adat, de az adatvédelmi szabályok miatt nem akarja átadni → ez teljesen más helyzet; az adatvédelem nem jelenti automatikusan azt, hogy hatósági megkeresésre megtagadható az adat átadása.
- Megvan, hogy mely rendelések érintettek, és értesíti a vásárlókat → ez a visszahívás szempontjából alapvetően a megfelelő irány.

https://youtube.com/watch?v=nog5ffdLIZ8?si=-gQsoMswKkJCWUdP

#HACCP #NÉBIH #fulfillment #LOT #raktározás #élelmiszer fulfillment #élelmiszerbiztonság